Általában úgy gondoljuk, hogy a t’skrangok jellegzetes tulajdonságai - a szabadon cselekvés, a duhajkodás - tökéletesen természetesek és őszinték. Mindenesetre a Könyvtár rendelkezik néhány kötettel, amiket úgy ismernek, mint „irányadó regényeket”, olyan könyveket, melyek önéletrajzi emlékeknek tűnnek. Láttam serdülő t’skrangokatbuzgón tanulmányozni ezeket, mint útmutatókat a jó élethez.

Ezen regények között a legnépszerűbb S’slatrang Élete és Szerelmei. Hagy közöljem itt a képzeletbeli hős híres szabadulását Warlorn Börtönéből, a Thérai Birodalom szívéből.

„Észrevettem, hogy a következő szárny teteje háromarasznyival a cellám piciny ablaka alatt van. Egy hosszú, viszonylag lapos felületet kínált. Nem láttam hová tart, de tudtam, hogy kivezet börtönömből, és ez elég volt nekem. Amikor odaértem a tetőhöz, beugrott egy ötlet. Ahogy a madárfióka meséjében mondják, „Semmi sem serkenti úgy az agyat, mint a feszültség.”

A börtönőröm egy seggfej ogre volt, akinek a munkája kiválóan illett kegyetlen természetéhez. Elkezdtem szóban ostromolni a mamlaszt minden nap. Normális esetben nem folyamodnék olyan eszközhöz, mint a faji viccek nyersesége, de őszintén szólva kétségbe voltam esve. 

Első nap megérdeklődtem tőle, tudja-e hány ogre kell egy fáklya meggyújtásához. Amikor meghallotta a választ, felkapta az ebédtálcámat és szilánkokra törte. Valójában engem akart szétroppantani, de természetesen én könnyedén kitértem előle.

Második nap megkérdeztem, tudja-e hogy ismerhető fel a menyasszony egy ogre esküvőn. A válasz hallatán széttörte a moslékos vödrömet.

A harmadik nap megkérdeztem tőle, mi piros, fehér, kék, sárga és zöld. A válasz annyira feldühítette, hogy lerombolta az ágyamat.

A negyedik napon megkérdeztem tőle, miért cipelnek az ogre férfiak nagy botokat. Az egyetlen dolog a cellában, amint az ogre még meg tudott ragadni (rajtam kívül) az ablakkeretem volt. Amint kihúzta a falból, én már át is szökkentem a nyíláson, lebukfenceztem és pillanatok alatt az alsóbb szint tetőjén találtam magam. Megtorpantam, hogy megkérdezzem dühös fogvatartómat, tudja-e mi a különbség az ogrék és a szélszerzetek ürüléke között. Végül kitérve a húsz elf íjász sebesen suhanó nyilai elől átszökkentem a börtön oromzatán és minden energiámmal futni kezdtem. Remélem, hogy még ma is a találós kérdésen töri a fejét.”